Kistérség-Dunaharaszti

Kistérség

Dunaharaszti

Budapesttől 18 km-re délre, az 510-es közlekedési út mentén helyezkedik el. Északon Budapesttel, keleten Alsónémedivel, délen Taksonnyal érintkezik, nyugaton a Duna egyik ága választja el Szigetszentmiklóstól. Határából indul a Duna-Tisza csatorna megépült szakasza.

Dunaharaszti Község Önkormányzata
2330 Dunaharaszti, Fő u. 152.
Tel: +36-24/504-410

E-mail: titkarsag@dunaharaszti.hu
Honlap: www.dunaharaszti.hu

Dunaharaszti történelme hosszú múltra tekint vissza, területe már a bronzkorban is lakott volt. A rómaiak idején kereskedelmi út vezetett át a Dunán e térségben. (Ez az út egykor majdnem ugyanott vezetett, ahol ma az M0-s körgyűrű.) Védelmére erődöket emeltek.
A honfoglalást követően a térség a fejedelmi törzs szállásterülete volt. Már az Árpád-korban lakott terület, erről XI. századi régészeti leletek tanúskodnak. Oklevélben a tatárjárás előtt – 1229-ben – említik először a nevét. Mátyás időszakában a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező település volt. A török időszakban szinte teljesen elpusztult. Újratelepítése Buda visszafoglalása után német telepesekkel történt, rövidesen ismét területközponttá vált. Fellendülése a HÉV-vonalak megépítésével – XIX. század végén – kezdődött. Üdülőhellyé vált, polgárosodott. Kaszinók, klubok, üdülőszanatórium, polgári és sportegyesületek alakultak, például a Nemzeti Kaszinó, Szépítészeti Egylet, Polgári Dalkör, Vívóklub, stb. Óriási parcellázások kezdődtek. Ez a polgárosodás a két világháború között is folytatódott. Ebben az időszakban fél tucat kisebb gyár létesült. A település lakosságszáma 1930-ban már felülmúlta mind Ráckevéét, mind Szigetszentmiklósét. Polgári és tanonciskolája révén a térség iskolaközpontjává vált.
A második világháború idején területén megállt a front. Ez és az 1956-os földrengés rendkívül nagy károkat okozott. Fejlődése szempontjából nagyon kedvezőtlen volt, hogy az 50-es évektől a 80-as évekig állami támogatást a térségben szinte kizárólagosan csak a közigazgatási központ, Ráckeve és a nehézipari üzemei miatt kiemelt Szigetszentmiklós kapott, a polgári településként számon tartott Dunaharaszti alig valamit. Dunaharasztival kizárólag, csak mint az ipari központok munkaerőbázisával számoltak. 1945-90 között komolyabb ipari üzem nem épült.

Dunaharaszti lakosságszáma ezek ellenére is nőtt. Nagysága és fekvése miatt az agglomeráció alközpontjává fejlődött.
1990-től, az önkormányzati önállósulással, valamint az M0-s és az új 51-es út megépítésével megkezdődött nagyívű fejlődése. Közlekedés-stratégiai fontosságát a Magyarországon befektető világcégek azonnal felismerték. Letelepedésüket elsősorban Dunaharaszti vezetése segítette elő azzal, hogy elsőként a leendő iparterületen épített ki 100%-os infrastruktúrát.

Scroll Up