Kistérség-Dunavarsány

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Dunavarsány

A fővárostól a Budapest-Baja országúton haladva Dunaharaszti és Taksony után elérjük Dunavarsányt. A településnek a Lánchídtól mért távolsága 31 km. A település a Duna-Tisza közén, a Pesti-síkságon, a Ráckevei-Duna ág bal partján helyezkedik el.

Dunavarsány Község Önkormányzata
2336 Dunavarsány, Kossuth L. u. 18.
Telefon: +36-24/521-040

E-mail: titkarsag@dunavarsany.hu ;
Honlap: www.dunavarsany.hu

A város két egymástól földrajzilag elkülönülő településrészből áll; a honfoglalás korában kialakult történelmi településrészből, Dunanagyvarsányból és a Budapest-Kelebia-Belgrád vasútvonal 1880-83 közötti megépítése után, a vasút mellé kiépült Dunakisvarsányból.
Népességét tekintve a település két városrészének lakói etnikai szempontból jól megkülönböztethetőek. Nagyvarsány lakosságát főként a thüringiai svábok leszármazottai alkotják. Kisvarsány lakossága etnikai szempontból igen vegyes, az országban jelen lévő valamennyi népcsoport megtalálható területén.
Dunavarsány földrajzi elhelyezkedése révén rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. Az Európai Unió regionális politikájában kijelölt transz-európai közlekedési folyosók közül a dunai nemzetközi víziút, a sugaras szerkezetű országos közút-, és vasúthálózat fókuszában található. A főváros is gyorsan elérhető a településen áthaladó 51. számú fő közlekedési útnak és a Budapest-Kelebia villamosított vasúti fővonalnak köszönhetően. A távolsági autóbuszjárat Budapest Népligetig, míg a vonat Budapest Kőbánya-Kispest végállomásig közlekedik.

Dunavarsány a rendszerváltásig Délegyházával és Majosházával alkotott közigazgatási egységet és nagyközségi közös tanácsot működtetett. Ez a kényszerű együttműködés vált alapjává Dunavarsány későbbi kistérségi vezető szerepének.
A város legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődött, különösen az utóbbi évtizedben. Az 1990-es évek elejétől zajló közműves beruházások túlnyomó többségét (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat) Dunavarsány koordinálta a kistérségben. Dunavarsány több mint 300 vállalkozással, 200 magánvállalkozással, illetve egy 90 hektáros ipari parkkal rendelkezik, amely a terület fekvése, könnyű megközelíthetősége miatt kiváló lehetőségeket nyújt a betelepülni kívánó vállalatok számára.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999. nyarán, többéves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal és 2008. május 17-én a kárpátaljai Csetfalvával.
2004. szeptember 18. óta Dunavarsány megkapta a városi címet.