Kistérség-Lórév

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Lórév

A Csepel-sziget déli részén Pest megye egyik legrégebben lakott helye a Ráckeve melletti Lórév, Budapesttől 50 kilométerre, közel a Duna fő ágához. Szomszéd települései még délről Makád, keletről Szigetbecse.

Lórév Község Önkormányzata
2309 Lórév, Dundity A. u. 24.
Telefon: +36-24/482-544

E-mail: onkormanyzat@lorev.hu
Honlap: www.lorev.hu

A terület folyamatos lakottságára utaló régészeti leletek a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő. A Duna alacsony vízállásakor a falu határában lévő zátonyoknál folyamkotrás közben az i.sz. I-III. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány valószínűleg egy római őrtorony része, amely a Duna vonalán húzódó limeshez tartozott. A hely dunai átkelőként mindvégig szerepet játszott az itt élt népek életében. A honfoglaló magyarság fejedelmi szálláshelyeként e vidéken őrzött nagy mennyiségű állatállományra utal Lórév (Lóré) neve, hisz a ménesek átszállítása a Duna túlsó partjára a kedvező átkelési viszonyok miatt itt történt.

A falu említése először IV. Béla uralkodása idejéből, 1259-ből ismert Portus equorum elnevezéssel. Valószínűsíthető, hogy az 1440 körül Ráckevére menekült szerbek egy csoportja Lóréven telepedett meg. A XVII. században a török visszaszorítására megkezdett háború után az elhagyott, a XV. századtól a szerbek által lakott portákra a török elől menekülő szerb anyanyelvű lakosok érkeztek. Lórév új telepesei vallásuk gyakorlása érdekében saját erőből templomot építettek, amelyhez felhasználták a középkori templom falmaradványait is.
Az 1890-es években épített HÉV, amelynek végállomása az eredeti tervvel ellentétben Ráckeve lett, nem tudta mindennapi kapcsolatba hozni a falut a gyáriparral rendelkező településekkel. E hátrány részben fenntartotta a századvég századelejei szokásokat, kedvezett a hagyományok tovább élésének.

Jelenleg Lórév önálló település saját települési és kisebbségi önkormányzattal. A közigazgatási feladatokat Ráckeve várossal társulva körjegyzőség látja el.
A községbe érkezők megcsodálhatják a szép környezetet, a növény- és állatvilág ritkaságait. A község nyugati határában található területet az önkormányzat helyi természetvédelmi területté nyilvánította. A növénytani értékek mellett fajgazdag és változatos állatvilág jellemzi a területet. A természetvédelmi terület tájképi értékei is jelentősek. Lórév
A csendre, nyugalomra vágyó embereket nem éri csalódás, ha e területen régi parasztházat vesznek, hisz a falu ideális hely a kikapcsolódáshoz. A helyi látnivalók mellett Ráckeve és a sziget többi települése kínál sokfajta programot, sőt termálvizes strandolási lehetőséget is. A Csepel-sziget déli településeinek zártsága egyben előny is, amely érdemes az idegenforgalom figyelmére.