Kistérség-Ráckeve

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Ráckeve

Az évszázadok során a sziget “fővárosának” tartott Ráckeve Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-Duna ág vagy másik nevén a Kis-Duna partján. A település közepén híd kapcsolja az újtelepi részt az óvárosihoz.

Ráckeve Város Önkormányzata
2300 Ráckeve, Szent István tér 4.
Telefon: -36-24/523-333

E-mail: rackeve@rackeve.hu
Honlap: www.rackeve.hu

Ráckeve közvetlen településelődje Szentábrahámtelke volt. Az első írásos említés 1212-ből ismeretes, amelyben az itt élő szerzeteseket azzal vádolták, hogy jogtalanul szerezték meg a veszprémi püspököt illető tizedet. A tatárjárást követő időszakban a monostor elnéptelenedett. A hagyomány szerint az itt található Angyali sziget neve a tatár elől menedéket keresőktől ered. A török csapatok elől menekülők 1439-1440 között érkeztek Szentábrahámtelkére és itt alakították ki második szabad királyi városukat, lehetőség szerint átmentve az első minden kiváltságát. A XV-XVI. század fordulóján Ráckeve legjellegzetesebb társadalmi rétege az egyébként számbeli kisebbségben lévő szerb kereskedők voltak. Távolsági és helyi kereskedelemmel és vízi áruszállítással foglalkoztak.

Keve városa a Csepel-szigettel együtt a mindenkori magyar királyné nászajándéka volt. Már Zsigmond feleségének adományozta a szigetet. Mint királyi tulajdont emlegetik Mátyás oklevelei is. Csepel-sziget volt Beatrix legnagyobb magán birtoka. A királynéi sziget városát az itt letelepedett olasz falrakó kolónia formálta. Az ő művük az 1487-ben elkészült szerb templom is, Mátyás gótikus építő iskolájának alkotása.

Ráckeve – különösen Buda elfoglalása után – a hódoltság peremén fekvő város lett. Amikor a XVI. század végén – a tizenöt éves háború megindulásakor – elpusztult, hamarosan újjáépítették. 1563-ban került Ráckevére a török fogságból kiváltott Szegedi Kis István, itt írta és fejezte be több művét. Tanítványa, Skaricza Máté ráckevei működése a reformáció idején szintén országos jelentőségű volt. Skaricza 1581-ben készült “Kevi Várassárol való szép Historia” című részletes írásában korhű képet kapunk a városról.
1698-ban a szigetet Savoyai Jenő herceg vásárolta meg. A visszatérő szerbek és a maradék magyarok mellett ekkor tűnt fel a harmadik náció, a német. Az ideérkező katolikus vallású német telepesek jelentős kedvezményeket kaptak a gazdálkodás feltételeinek biztosítására és építkezéseikhez is.
1702-ben emeltette pompás ráckevei barokk palotáját Savoyai Jenő, Johann Lucas von Hildebrand bécsi építésszel. 1728-ban járt itt Rosenfeldt hadmérnök is, akinek köszönhető Ráckeve akkori látképe és a Csepel-sziget térképe.

Az 1848. márciusi események Ráckevét is felkavarta. A szabadságharc fontos alakja volt a Ráckevei születésű Ács Károly, Petőfi barátja, a mozgó nemzetőrség megszervezője. Szolgabíróként osztrákellenességre bíztatta Ráckeve lakosságát, ezért a császári bíróság halálra ítélte. Néhány éves börtön után kiszabadult. Később nagy szerepe lett a szerb, horvát és román népköltészet magyarra fordításában.