Kistérség-Szigetbecse

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Szigetbecse

A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 km-re.

Szigetbecse Község Önkormányzata
2321 Szigetbecse, Petőfi S. u. 34.
Telefon: +36-24/513-510

E-mail: polgarmester@szigetbecse.hu
Honlap: www.szigetbecse.hu

Szigetbecse névadója a Becse-Gergely nemzettség, akiknek ősei a későbbi III. Béla kíséretében tértek vissza Bizáncból, az ekkor elnyert birtokuk az egyetlen volt a szigeten, amely Becse-Gergelyeké volt. 1479-ben Mátyás özvegye, Beatrix tulajdonaként említik a falut. A török uralom végére elpusztult Becse lakossága, helyükbe először szerbek települnek meg, majd helyükbe stájer és sváb telepesek érkeztek.
Szigetbecsén ma is ápolják a régi néphagyományokat, a híres húsvéti ”tojásfutás”, amelyet húsvét vasárnap du. 5 órakor rendezik meg a Petőfi Sándor utcában.
Szigetbecse idegenforgalmát az üdülők, a horgászok jelentik. Vonzó a becsei Duna-part – a holtág vidéke, a dunai szabadstrand az idelátogató turisták, üdülők számára. A Ráckevei (Soroksári) Duna partján mintegy 9 km hosszú területen épült ki a szigetbecsei üdülőterület 640 hétvégi házzal.

A község nem épült közvetlenül a Ráckevei Duna mellé az árvizek miatt. Mintegy hatszáz – ezer méter választja el tőle, közben szántók, rétek, kicsiny nádasok, tölgyesek zöldellnek. Ez teszi ezt a Duna menti partszakaszt különösen megnyerővé.
“Becse sem a rokonok miatt lett meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem…”
Egy időskori interjújában mondta e tájról és az itt élő emberekről a XX. század kiemelkedő fotóművésze, André Kertész. Mivel pesti gyerek volt, a nyarakat itt töltötte Szigetbecsén nagybátyjánál (Klöpfer Mihály). Kötődése a faluhoz egy életre szóló volt. Közel 50 évet élt New Yorkban, ott is halt meg 1985-ben, 91 éves korában. 1987. május 30-án megnyílt az emlékmúzeuma Szigetbecsén.
Személyes tárgyai közül néhány és a 120 szignált kép (a művész ajándéka) került ide. Világhírű képei a Szomszédok (1914), Becsei Madonna (1920) és a Szigetbecse (1984) is itt található. Halálának 20. évfordulójára emléktáblát állított a Község Önkormányzata, a Makádi út 4. szám alatt található André Kertész Emlékmúzeumnál.
A Holtág és környékéről Bél Mátyás a tudós, helytörténész írja: a talaj homokos, de eléggé termékeny, megköveteli viszont a trágyázást és a háromszori szántást. A szántóföldek közepén egy kis erdő van keletkezőben sűrű tölggyel. Mivel legnagyobb részét alacsony part övezi, gyakorta ki van téve a folyó áradásának, s mocsár és ingovány képződik, különösen azon a részén, amely a vége felé terül el.

Jelenleg 121 hektár a természetvédelmi terület: holtágak, ártéri erdők és a királyréti vesszős. A falu határában, Királyréten található védett természeti értékünk, a száz évesnél is idősebb fekete nyárfa. Magassága közel 40 m.
A pihenés szigete, a Balassi téri tó 2005. év augusztusára pályázati pénzből befejeződött a tó revitalizációja (felújítása), füvesítése és elkészült körülötte a sétány padokkal. A megszépült tér nagyszerű színhelye a falunapnak, télen pedig a korcsolyázásnak, jéghokinak.