Kistérség-Szigethalom

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Szigethalom

Szigethalom Csepelről fél óra autóbusszal, míg a Ráckevei HÉV-vel a Közvágóhídtól negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel, az 51-es úttal a taksonyi híd köti össze. Közlekedése a sziget településeivel vonat és autóbusz összeköttetéssel megoldott.

Szigethalom Község Önkormányzata
2315 Szigethalom, Kossuth L. u. 10.
Telefon: +36-24/403-656

E-mail: titkarsag@szigethalom.hu
Honlap: www.szigethalom.hu

Az építkezések során feltárt leletek alapján tudjuk, hogy a jelenlegi város területe már 3500 évvel ezelőtt, a Bronzkorban is lakott volt. A vidék az 1880-as évekig Tököl község un. Úrbéres közös tulajdona volt.
Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a Kis-Duna felé eső területen Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró által 1898-ban kezdődtek. A település elnevezése az első parcellázásoktól kezdve Tököl-Szilágyitelep.

1940-1942 között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940-ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a Csepel-Horthyliget közötti műút.
A Tökölhöz tartozó Szilágyitelep 1950. március 1-jével önálló nagyközség, majd 1951. január 1-jétől Szigethalom elnevezést kapta.
Szigethalom több neves polgárt is adott az országnak: haláláig élt a faluban Nedeczky Jenőné, aki a Patientia hajregeneráló szer, és a Hélia D néven világhírnévre szert tett kozmetikai termékek feltalálója; olimpiai bronzérmes sportolója volt a falunak Bajkó Károly (1950-1997), aki előkelő helyezést ért el a moszkvai és a montreali olimpián; Bata Ilona a magyar kormányos négyes csapat tagjaként; Talabos István skeet lövőként az 1978-as Európa Bajnokságon ezüstérmet szerzett. Szigethalomról származott el Kun Imre, Párizsban élő szobrász, akinek köztéri szobrai láthatók a világvárosban.

A Ráckevei-Dunaág egyes részein – mint itt is – a fehér tündérrózsa és a sulyom levelei láthatók. Az itt található úszóláp természetvédelmi terület.
A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996-ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik Hegedüs Géza Városi Könyvtár néven.
A képviselő-testület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség 2004. július1-vel elnyerte Városi rangot. Ebben az évben alapították meg a város kulturális életének színterét, a Városi Szabadidőközpontot.