Kistérség-Szigetszentmárton

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Szigetszentmárton

A sziget déli részén fekvő települést a fővárosból a Budapest-Közvágóhídról induló HÉV-vel, Volán autóbuszokkal vagy személygépkocsival körülbelül egy óra alatt érhetjük el. A községet északon Szigetcsép, délen Ráckeve, keleten a Kis-Duna határolja.

Szigetszentmárton Község Önkormányzata
2318 Szigetszentmárton, Telkes u. 10.
Telefon: +36-24/456-325

E-mail: ph@szigetszentmarton.hu

Honlap: www.szigetszentmarton.hu

Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal. Írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV. (Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt Csepel, Tököl és Ráckeve falukkal együtt. A török elleni háború és egy tűzvész folytán az 1600-as évek végére szinte elnéptelenedett a falu, ezért Buda visszafoglalása és a török kiűzése után, Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket, később Mária Terézia bajor telepeseket telepített a faluba. A földesúri jogokat az 1848 évi jobbágyfelszabadításig a Ráckevei Koronauradalom gyakorolta. A világháború utáni kitelepítések során a kitelepítettek helyére Szent Istvánból, Kőrösladányból és Szlovákiából érkeztek magyarok.
A mai szelíd, csendes nyugalommal folydogáló kis-Dunáról, már senki sem tudná elképzelni, hogy mennyi kellemetlenséget okozott elődeinknek. Abban az időben még szabadon folyt a víz, nem voltak zsilipek, amelyek szabályozták volna a folyást. A ráckevei ág volt a fő hajózó út. Kis-Dunánkat elsősorban a horgászok fedezték fel. A háború előtti időkben a horgászok mellett a vadászok és kisebb kirándulócsoportok látogatták rendszeresen. Az eltelt idő alatt nagy változáson ment keresztül a táj. Esténként megtelnek a vízparti és a falusi vendéglők, a Művelődési Ház Sramli Kertje, hogy ott másfajta szórakozáshoz jussanak a kirándulók, mint amit a víz tud nyújtani. Halászlét az eredménytelen horgászoknak, egy kis zenét a fiataloknak, kulturális, szabadidős és gyermekprogramokat az itt nyaralóknak, néhány korsó hideg sört a szomjazó embereknek. Felfedezték Dunánkat, településünket, ahol kellemes pihenést, igazi jó hétvégi kikapcsolódást, találnak.

A Csepel-sziget, Szigetszentmárton az erdőkben, ligetekben, mocsarakban élő vadjaival, a Dunán és annak ágaiban háborítatlanul költő, szaporodó szárnyas vad állományával ősidők óta jó és kedvelt horgász és vadászterület volt. A mai vadászoknak azonban sokkal szerényebb zsákmánnyal kell megelégedni, mint hajdanában, természetesen a mai világ szigorú rendszabályai és sportszerű keretek között.