Kistérség-Szigetszentmiklós

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Szigetszentmiklós

A A Csepel-sziget északi részén, a Ráckevei (Soroksári)-Duna ág mellett, Csepeltől délre, Dunaharasztival szemben, a vasút mellett található Szigetszentmiklós. Budapestről tömegközlekedési eszközökkel a Közvágóhídról induló HÉV-vel, Csepelről Volán autóbuszokkal közelíthető meg, vagy az M0-ás autópályán gyorsan elérhető személygépkocsival, hisz a város közvetlen közúti összeköttetésbe került az M1-es, az M5-ös, M7-es autópályákkal. Északon Budapest XXI. kerülete (Csepel), keleten a Ráckevei-Dunaág, észak-nyugat felől Halásztelek, dél-nyugaton Tököl, délen pedig Szigethalom határolja.

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata
2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2.
Telefon: +36-24/505-502

E-mail: polgarmester@szigetszentmiklos.hu
Honlap: www.szigetszentmiklos.hu

Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a főváros szomszédságában, a Csepel-szigeten elhelyezkedő több mint 700 éves település.
A helység elnevezése a földrajzi környezetre és védőszentjére utal. A legrégebbi településnyomok szerint az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg, a vidék Árpád szálláshelye, vezéri szigete lett. A település első okleveles említése 1264-ből való.
Az 1440-es években a déli végekről a szigetre telepített szerbek alkották a lakosság jelentős részét. A törökök elől a szerbek tovább menekültek, így csupán kevés számú magyar lakosság maradt ezen a vidéken. Szigetszentmiklós a középkorban többször volt királyi kézen, a hagyomány szerint “királyi nemes lovászok” települése volt.
A XVI. század közepén – bár rövid ideig – mezővárosi ranggal rendelkezett. 1690 után magyar, német és szerb telepesek költöztek ide. A városra újabb megpróbáltatások vártak: árvizek, tűzvészek, járványok tizedelték a lakosságot. A falu folytonossága nem szakadt meg a hódoltság alatt sem, és a XVIII. században a többi szigeti településsel együtt a Savoyai herceg birtoka lett. A viszonylag kedvezőtlen földekkel rendelkező Szigetszentmiklós az iparosításig nem tudott fejlődni. A két világháború között épültek a település középületei, üzletek.

A II. világháború itteni harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban az 1941-44 között épült Dunai Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően, 1949. november 15-én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követte 1950-ben a lakótelep építése.
Szigetszentmiklós 1970-ben lett nagyközség, majd 1986. január 1-én nyilvánították várossá. A település lakosságának gyarapodása a XX. század közepétől, az iparosítás idejétől gyorsult fel.
Szigetszentmiklós legősibb, István király idejéből származó település része, SZABACS.
Az idegenforgalmi és turisztikai élet fellendülése jellemző a városra. Szigetszentmiklósnak ma is nagy vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ez a nádasokkal benőtt parti nyaralóhely kedvelt a horgászok és a vízi sportolók körében. Itt gyönyörködhetünk a természet csodáiban. A Kis-Duna partja, amely lényegében hétvégi- és üdülőházakkal épült be, főleg a fővárosi lakosság kedvelt pihenőhelye.