Kistérség-Tököl

Alsónémedi – Apaj – Áporka – Bugyi – Délegyháza – Dömsöd – Dunaharaszti – Dunavarsány – Halásztelek
Kiskunlacháza – Kulcs – Lórév – Majosháza – Makád – Rácalmás – Ráckeve – Szigetbecse – Szigetcsép
Szigethalom – Szigetszentmárton – Szigetszentmiklós – Szigetújfalu – Taksony – Tököl

Tököl

Tököl a Csepel-szigeten található, délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna, északról Halásztelek határolja, melytől a tököli repülőtér választja el. Budapesttől délre kb. 20 km-re található. A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.

Tököl Község Önkormányzata
2316 Tököl, Fő u. 117.
Telefon +36-24/520-900

E-mail: hivatal@tokol.hu ;
Honlap: www.tokol.hu

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a „Tököl” név a „tökély”, „tökéletes” szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a „Csepel” névben maradt volna fenn.
A tököli részeken előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első okleveles említése 1280-ból való. A következő, 1319-ből és 1324-ből ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A XV. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács. A XVI. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szóltak. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el.
A látnivalók szemet gyönyörködtető folytatása a parkerdő, a dunaparti üdülőtelepi rész. A kirándulásra vágyóknak kiváló kerékpáros túralehetőség a Duna gátján eljutni Ráckevéig.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. (A délszláv lakosok helyi szóhasználattal rácnak, vagy a környező települések ortodox délszláv lakosságától megkülönböztetendő katolikus rácnak nevezik magukat.) Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte.
A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, majd kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben települtek be a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.
A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.
Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló helyiérdekű vasút. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal.

A 20. században a település mellett repülőtér és repülőgépgyár épült. Ennek következménye volt többek között a második világháború alatt, 1944. április 13-án történt[4][5] súlyos bombázás. A világháború után a repülőtér szovjet katonai bázis lett, és itt fogták el 1956. november 3-án a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyalni érkező Maléter Pált, a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét. Ugyanitt szállt le villámlátogatása során Leonyid Brezsnyev 1972. november 27-én.
A rendszerváltás után felgyorsuló fővárosi szuburbanizációs folyamat az összes Budapest-környéki települést, így Tökölt is érintette. Míg a városból kiköltözők első hulláma jobbára a budapesti agglomerációs gyűrű fővároshoz közelebb eső településeit választotta, az elmúlt években egyre többen választják a kiköltözők közül Tökölt. Többek között a folyamatos népességnövekedés eredményeként Tökölt 2001. július 1-jén várossá nyilvánították. Ebben szerepet játszik az időközben felújított lakótelep is, melyet a rendszerváltás előtt a repülőtéren állomásozó szovjet csapatok családjai laktak.

Tökölön is megfigyelhető az a jelenség, ami más, az agglomerációs gyűrűbe tartozó kisvárosoknál. A lakótelep, mely köré saját infrastruktúra települt, nagyrészt elkülönül a város régi, a templom-városháza körüli központjától. Az újonnan beköltözők kevés kapcsolatot tartanak a régi családokkal.